Rácz Dóra, a debreceni Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola elsőéves gyakorló fodrász tanulója a Fodrász Múzeum Korom Gyula emlékére meghirdetett esszépályázatán pályamunkájával 2. helyezést ért el. Esszéjét az alábbiakban teljes terjedelmében adjuk közre. Kimagasló eredményéhez ezúton is gratulálunk!
Rácz Dóra: Hajszínezés természetes alapanyagokból az ókortól napjainkig (esszé)
A hajszínezés a mai kor emberének már teljesen hétköznapi tevékenység, ám tudnunk kell azt, hogy ez nem újkeletű dolog, hiszen már az ókorban is használtak különböző állati és növényi eredetű festékeket hajszínváltoztatásra.
Mivel is változtatták hajszínüket a nők az ókorban? Egyáltalán csak a nők használták? A legrégebbi ismert színezők növényi kivonatokat tartalmaztak. Nem csak a színváltoztatás céljából festettek hajat, hanem az ősz hajszálak eltüntetése is szerepet játszott ebben. A vaskorban a kelták mésztejjel és festő csüllenggel változtatták hajszínüket (Hajfesték…). Az ókori Rómában és görögöknél a férfiak is festették a hajukat. Utóbbiaknál kezdetben a vörös, majd a szőke volt az ideál, ezért világos hatást akartak elérni, valamint ősz hajszálaikat is próbálták elrejteni, ezzel fiatalságukat bizonyítva (A hajfestés…). Az ősz hajszálak ellen kormot, ecetbe mártott ólomfésűt, ólomvegyületeket, szárított bikavért olajjal, vagy zsírral keverve, valamint csersavas vasnak, gránátalmafa kérgének, zsályának, tőzegnek és dióhéjnak a főzeteit használták (Bejczy 2010). A reneszánsz korban, akárcsak a görögöknél, a szőke, a barokk korban pedig a barna volt a közkedvelt szín. Az egyiptomiaknál Kleopátra korában a fekete, és a vöröses szín volt az eszménykép. Az egyiptomiak már ismerték és alkalmazták a tincses hajfestést. Indiában voltak a férfiak a leghivalkodóbbak, mint hajukat, mint pedig szakállukat is különböző színekre festették. (Szombathelyi 2013). A pirosat cinóberrel, a zöldet pedig malachittal értek el (Szűr 2008). A muszlim férfiak is használtak szakállukra színezőket. A középkorban a festékanyagok mellé adtak sáfrányt, rekettye virágát, vagy akár tojást is.
Mégis mivel érték el hidrogén-peroxid, és minden másféle szintetikus anyag nélkül a kívánt színt, és a tartós hatást? Már őseink is tartós hajszínezést tudtak elérni. A hajszálak három rétegből állnak, medullából, cortexből – ami a hajszínt adó pigmenteket, a melanint tartalmazza, és a cuticulából. Ahhoz, hogy a haj színe változzon, a festékanyagnak a cuticulába és a cortexbe kell bejutnia, amihez oltott meszet, és ólomszulfidot használtak. Az ólomszulfid részecskéinek átmérője hatvanszor kisebb, mint a melaniné, ezáltal tartós színt biztosítottak (Mivel festették…).
Nem is gondolnánk, hogy már 1596-ból van hajfesték receptünk, miszerint:
„Végy ördögszekérfüvet, s a hamujából főzz lúgot, és tégy bele annyi timsót, amennyit gondolsz, és mosd meg vele a hajadat, mert ez után a haj készen lesz a festéket bevenni, ugyanebben a lúgban forrósítsál kámfort, ettől a haj fehér lesz, aztán tegyél hozzá bukszusleveleket, és a bukszuság forgácsát keverd össze vérehullató fecskefűvel, árpaszalmával, tölgyfaforgáccsal, csillagfű és borsó lisztjével, és ha ez mind benne van, ahogy most elmondtuk, akkor a haj vörös lesz, ha pedig ugyanebbe a lúgba sticadot és ginestrát is teszel héjával és levével, akkor lesz a haj gesztenyebarna.” (idézi Mengyán 2011)
Minden színre más-más anyagot alkalmaztak. Mint már említettem, a szőke hajszín nagy ideál volt, amit a kamillából kivont szőke festékkel, kamillaszappannal, ecetélesztővel, rebarbarával, hamuzsírba kevert sárga virágokkal, majd timsóval és fahamuval tudtak elérni. Az ókori Rómában vizelettel is világosították hajszínüket. Vizeletbe mártották a hajukat, majd kalapot raktak a fejükre, aminek a teteje lyukas volt, majd kimentek a napfényre. Azért használtak kalapot, hogy a bőrük világos színű maradjon az órákig való napozás után is, ám hajszínűket a vizelettel együtt a nap fakítsa ki (Hajfestés az ókor óta…). Emellett kecskefaggyúból és bükkfahamuból készült szappant is használtak hajuk szőkítésére. A barokk korban a parókákat rizsporral fehérítették.
Manapság világosítja még valaki természetes anyagokkal a haját? Igen! Mint tudjuk, a szőke hajfestékek tartalmazzák a legtöbb hidrogént, ami nagymértékben roncsolja a hajunkat, de ez kíméletesebb módszerekkel is elérhető. A citromlé vízzel keverve nemcsak szőkítő hatást fejt ki, de az erősen zsíros hajat szárítja is, ám kamillával keverve még hatásosabb az eredmény (Easy Natural Hair…). Nem ennyire látványos önmagában a kamillavirág, és a rebarbara, de ezek többszöri használatával is hasonló eredményt tudunk elérni. A mézet a mindennapokban használjuk, de nem mindenki ismeri azt a tulajdonságát, hogy ha hajra felvisszük, világosítja, de fényesíti is azt. A fűszernövények között is találunk a hajvilágosításra megfelelő növényt, ami vitaminban dús, és olcsó is. Ezek közé tartozik a zsálya és a kurkuma. A legmeglepőbb állati eredetű hajszín világosító a fürjtojás, amit egészben kell felvinni a haj felszínére, mely nem csak világosítja, hanem tartást és fényt is ad a hajnak (Petra 2013). A sötétebb árnyalatokat, mint a barnát sörrel, diófalevéllel, őrölt dióhéj és olaj masszájával, vagy feketetea levelével, a vöröses színt hennával, a feketét ólommal, és indigóval érték el (Tóth 2011).
Hogy is használták és használják még ma is a hennát? A henna a szubtrópusi területeken termő, élénkzöld színű cserje, amely Egyiptomból származik. A növény leveliben található a festékanyag, amely színezi a bőrt, hajat, körmöt. Ám tudnunk kell azt, hogy a haj és bőr festésére másfajta hennát alkalmaznak. A hajra a kevésbé finom őrlésű szürkésbarna, vagy sötétzöld színű hennát használják, mely a levelek szárításával és őrlésével készül. A henna a világos, vagy ősz hajat intenzív vörösre festi, a sötétebbnek pedig enyhe vöröses fényt ad, ám ha keverjük diólevéllel, szegfűszeggel, vagy kávéval, akkor majdnem fekete színt is elérhetünk vele. Ez a festék nem hatol be a haj belső szerkezetébe, csak kívülről veszi körbe a hajszálakat, ezzel fényt és erőt adva annak, serkenti a hajnövekedést, és a korpát is eltünteti (Ehardt, 2010). Allergiás reakciót nagyon ritkán vált ki, valamint nem kopik és nem fakul. Ha a henna festék előtt kémiai szereket használtunk, érdemes két hónapot várni utána, mert a henna reakcióba lép a szintetikus anyagokkal.
A cassia is hasonló növény, mint a henna, de ez csak a szőke és az ősz hajnak ad aranyló ragyogást, a sötétebb hajon csak ápoló hatást fejt ki, hennával keverve viszont fekete szín érhető el vele. Az indigó is ebbe a csoportba sorolható, mely sötétíti a hajszínt, és kékes csillogást kölcsönöz neki.
Az előnyök mellett számolnunk kell kisebb hátrányokkal is, hiszen a megszokott gyors hatóidő helyett ebben az esetben a festéket tovább kell a hajon hagyni, akár 6–8 órán, vagy egy egész éjszakán át (P.A. 2012).
Az 1700-as években is állati termékekkel, növényi kivonatokkal, gyökerekkel, valamint már az eddig ismert eljárásokkal színezték a hajukat, mint például a citromlé, és a bor. (Sherrow 2006: 155). 1818-ban Thénard kémikus találta fel a hidrogén-peroxidos színtelenítést, majd 1909-ben Eugéne Schuller az első tartós hajfestéket (Hajfestés: a holnap trendjei). Ezen új módszerek megismerésével csökkent a természetes alapanyagú festékek alkalmazása, mert ez az új technológia sokkal olcsóbb, gyorsabb és könnyebb hozzájutni.
Mégis miért jobbak a természetes festékek a szintetikus festékeknél? A kémiai anyagokból készült festékek gyakran allergének, bőrgyulladást, hajhullást, vagy akár légzőszervi megbetegedést is okozhatnak (Zakor 2009). Az oxidációs festékek károsíthatják a vesét, immunrendszert és az idegrendszert is, ezért egészségtelenek, nem úgy, mint a mindenféle kémiai anyagtól mentesek.
Forrásjegyzék:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hajfest%C3%A9k
http://nexusholding.hu/index.php?m=Media&ms=content&id=574
http://nol.hu/mozaik/gyonyoru_hajszin_mergek_nelkul?ref=sso
http://silouette.postr.hu/hajfestes-recept-1596-bol
http://www.egeszsegkalauz.hu/szepsegapolas/hajkorona-hennaval-105590.html
http://www.haj-es-stilus.hu/fodrasz-infotar/infotar/artikel/a-szepseg-toertenete.html
http://www.nailpro.hu/index.php?id=22131&tx_ttnews%5Btt_news%5D=19274&cHash=4085f4b14232c89980aec23f37627e99
http://www.ng.hu/Civilizacio/2006/09/Mivel_festettek_hajukat_az_okorban_a_nok
http://www.protokoll-etikett.hu/cikk/54176/frizuradivat-elodeink-hajviselete-az-oskortol-a-biedermeierig?area=627
http://www.siccpasik.hu/szepsegapolas/hajvilagositas_termeszetesen_45244
http://www.stylemagazin.hu/hir/a-hajfestes/2409/
Sherrow, V. (2006): Encyclopedia of Hair: A Cultural Histrory. In http://books.google.com
